Milyen hatása van az erdei sétának az immunrendszerünkre és a hangulatunkra?





















Miért vagyunk nyugodtabbak az erdőben?

Yoshifumi Miyazaki a japán Chiba Egyetem professzora szerint mi emberi lények a természethez lettünk szokva az évmilliók alatt, ezért testünk ott tér vissza a természetes üzemmódjába és ezért élünk át stresszt a városi környezetben.

"Humans had lived in nature for 5 million years. We were made to fit a natural environment. So we feel stress in an urban area," Miyazaki said. "When we are exposed to nature, our bodies go back to how they should be."

Miyazaki professzor munkatársaival tudományos szinten vizsgálják ezt a területet.

Egyik kísérletüket nők körében végezték és azt vizsgálták, hogy az erdőfürdő milyen hatással van a vérben előforduló természetes ölősejtek és a tumor ellenes fehérjék szintjére.

Eredményeik szerint az erdőben való túrázás, sétálás jótékonyan hat az immunrendszerre azzal, hogy növeli a természetes immunvédekezésben fontos szerepet játszó természetes ölősejtek számát, aktivitását, továbbá a sejten belüli tumor ellenes fehérjék szintjét is fokozza és csökkenti a  stressz hormonok szintjét.
Érdekes, hogy ez a hatás az alanyok szervezetében egy héttel később is kimutatható volt.

Erdei környezet kontra városi

Japán huszonéves férfiak körében végzett vizsgálatuk szerint a természetes, erdős környezet a városi környezethez viszonyítva szignifikánsan csökkenti  a nyál kortizol szintjét, mely a stressz válasz jelzője, a diasztolés vérnyomást és a szívfrekvenciát.
Továbbá a természetes környezetben sokkal kellemesebbnek, frissebbnek, nyugodtabbnak érezték magukat a vizsgálat alanyai.

Az eredmények alapján elmondható, hogy az erdős környezet csökkenti a stresszt, elősegíti a vegetatív/autonóm idegrendszer relaxációját és pozitív emocionális hatása van.


Mi a különbség a valahogyan kínlódó és a sikeresen küzdő vezetők között?

Salvatore R. Maddi és Suzanne C. Kobasa professorok 8 éven át tanulmányozták a vezetőknél és menedzsereknél fellépő stresszt.

Szerintük a stresszt kiváltó események a következők: házastárs halála, munkahelyi áthelyezés, előléptetés, a várt előléptetés elmaradása, átszervezések, fokozódó verseny.

Azt találták, hogy ezek csak egyeseknél válthatnak ki tartós betegségeket, de nem mindenkinél.

Mi adja a különbséget?

Arra jutottak, hogy azok a vezetők tudják hatékonyan kezelni a stresszt, vagyis az áthelyezések, válságok, mellőzések ellenére is következetesen képességeik felső sávjában teljesíteni, akik rendelkeztek az alábbi három tulajdonsággal:

1. Elidegenedés helyett eltökéltség:

A szívós vezetőket érdekli, amit csinálnak és teljes odaadással foglalkoznak vele, ritkán esik meg, hogy ne tudnák mi a dolguk, míg a stresszes vezetők nem tudnak azonosulni a feladattal, unalmasnak és értelmetlennek tartják a munkájukat

2. Tehetetlenség érzés helyett aktív befolyásolás:

A kiemelkedő lelki állóképességgel rendelkezők nem kezelik a dolgokat megváltoztathatatlan tényeknek, hanem állandóan azt kutatják, hogyan alakíthatják a körülményeket saját előnyükre. A stresszes vezetők úgy érzik, olyan erők áldozatai, melyekre nincs hatásuk és csekély kezdeményezést mutatnak.

3. Kihívásként és nem fenyegetésként tekintenek a problémákra:

Az élet természetes részeként  kezelik a változást, ami nagyobb teljesítményre sarkall. Az élet lehet számukra nehéz, ennek ellenére érdekesnek találják.
A stresszes vezetők a változatlanságot tartják természetesnek és úgy tartják a változások elkerülhetetlenül szétrombolják azt a biztonságot és kényelmet, melyet olyan sok munkával megépítettek maguknak.



































Mi a stressz kiváltó oka?


A hagyományos felfogás szerint a stressz külső események következménye.Folytonos stresszhelyzetekre reagálva a test és az elme bizonytalanodni kezd. Az eredmény sokféle lehet, az enyhe fejfájástól kezdve az infarktusig. Azonban egyre nyílvánvalóbb, hogy az okokat nem a külső eseményekben, hanem önmagunkban kell keresnünk.

Nézzünk egy szokásos munkanapot. Munkába készülsz. Odamész a kocsidhoz, látod, hogy az egyik gumid lapos. Eszedbe jut, hogy a tartalék kereket kölcsönadtad a barátodnak egy hete, és ő még mindig nem hozta vissza. Dühös leszel és rögtön felhívod a barátod? Mit teszel, érzel vagy gondolsz a kocsid lapos gumiját látva?

 Az, hogy miként reagálsz a helyzetre, a belső energiaállapotodtól függ. Ez fogja meghatározni, hogy milyen gondolatok és érzelmek ébrednek benned.

A belső energiaállapottól függően a stresszreakciók 4 féle módon alakulhatnak.

AKTÍV NEGATÍV

Félelem és átkozódás

 

Energiatelt, de feszült

A kiborulásos feladás reakciója:

Amikor meghallottam miket mondott a ….., egyből a plafonon voltam!”

Torokszorításos félelem reakciója:

„Ha rosszul oldom meg a…, nincs esélyem a…”

AKTÍV POZITÍV

Legragyogóbb pillanatok

 

Energiatelt és fesztelen

Feladatvállalásos reakció:

„Keresek egy megoldási módot, és ha az nem működik, mindig vannak más lehetőségek.”

 

 

PASSZÍV NEGATÍV

Levertség és rossz hangulat

 

Feszült és nincs energia

A visszavonulásos feladás reakciója:

„Ez túl sok nekem, képtelen vagyok megbirkózni vele.”

PASSZÍV POZITÍV

Kellemes lazítás, pihenés

 

Fesztelen, de nincs energia

Feladatkerüléses reakció:

„Lehet, hogy magától megoldódik az egész.”

Félszívvel végzett próbálkozások:

„Ha nem megy, még mindig mondhatom, hogy nem is akartam annyira.”


Ha a káros stressz nem a külső események következménye, hanem a reakciónké, akkor különösen fontos kézben tartani energiaállapotunkat és ismerni reakcióinkat.
 
Minden ember más és más. Vannak, akik az Aktív Negatívban mindössze csöndben morognak, vannak viszont, akik úgy érzik, hogy rá kellene az asztalt borítani embertársaikra.

Te ismered reakcióidat és viselkedésedet? Miért fontos, hogy tudd melyik belső energia állapotban vagy éppen? 
Ha nem tudod, milyen állapotban vagy, akkor hogyan válthatsz át egy kívánatos állapotra?

Gyakorlásképpen írd le a legemlékezetesebb élményeidet, reakcióidat mind a 4 energiaállapotban. Írd le minél pontosabban érzéseidet, gondolataidat és hogy, mekkora energiát éreztél magadban? 
Mennyire volt kellemes vagy kellemetlen az élmény? Lazák vagy görcsösek voltak-e az izmaid? A gyakorlat célja az önreflexió, önmagunk reakcióinak megismerése, tehát bánjunk őszintén és kíméletesen magunkkal.